A néma teáskészlet
Kata annak ellenére, hogy állandósult fáradtsággal küzdött, ma is, mint minden nap, a kézműves pékség zárása után benézett az édesanyjához. Hozzá mindig megnyugvás volt betérni. A kopogtatásra válaszul, édesanyja mosolya érkezett az ablak túloldaláról, és másodperceken belül nyílt is az ajtó. Minekután ő is az egész gyerekkorát, sőt szorgos éveit is a pékségben töltötte, de már nem vitte el odáig a lába, azonban nagyon hiányzott neki a sütöde, így alig várta, hogy Kata minden nap beszámoljon arról, hogy mi történt a pékség házatáján. - Gyere, mesélj! Volt valamilyen hóbortos vásárló ma? - Ma nem igazán volt semmi említésre méltó, hacsak nem ez az új narancsmézes diós batyu. Gyere, kóstold meg és mondd el a véleményedet! Leültek a...